Némely külföldi és magyarországi történész, régész, szakember komoly erőfeszítéseket tesz, hogy adatok egybemosásával, csúsztatásokkal, sokatmondó elhallgatásokkal a szemita népek, közelebbről a zsidóság műveltségteremtő elsőbbségét hirdessék. Így csusszantották a köztudatba, hogy 2010. jűlius 12-én, Jeruzsálemben a Héber Egyetem régészei egy Kr. e. XIV. századból való aprócska ékjeles táblatöredékre bukkantak.
1. A legrégibb Jeruzsálemben talált ékirásos táblatöredék[1] (Fotó: Sasson Tiram)
E hírt számos folyóirat, internetes oldal[2] átvette, az egyik kevesebbet mondott, a másik többet. Hazánkban 2010 decemberében egy olvasói[3], s azóta is több interneten kerengő levél, cikk számolt be róla.
Csakhogy[4]…
A Jeruzsálem történetét nem ismerő olvasónak feltűnhet az egyedülálló „magános” töredék aprócska és különleges volta; továbbá az, hogy elenyésző kivétellel az idézett (és nem idézett) cikkek minden megállapítása feltételezés: feltehetően, bizonyára, lehet stb.
2. Hierosolyma/Jeruzsálem, a szent város (kézzel színezett)[5]
A kiváló minőségű 2x2,8x1 cm-es akkád ékjelekkel írt tábla-töredék a jeruzsálemi óváros ásatásakor az Ophel-fal feltöltésének nedves rostálásakor került elő.
Ezen Kr.e. XIV. századi táblatöredék a Kr.e. X. századi törmelékben lappangott. Előfordul, hogy az ásatáskor a törmelék átrostálásakor aprócska tárgyak, töredékek, gyöngyök, szilánkok stb. kerülnek elő, csakhogy azok jól beleilleszthetőek a feltárt lelet-együttesbe, beleillenek az adott korba. Igaz, a régészeti feltáráskor különféle ismert vagy ismeretlen rendeltetésű, meghatározhatatlan korú, az adott korba be nem illeszthető leletek is felbukkannak. Ám ez nem olyan, hiszen megállapíttatott a töredék nyelve (akkád), kora (Kr.e. XIV. sz.) és a megtalálási helyen levő törmelék kora (Kr.e. X. sz.).
A tábladarab jeruzsálemi agyagból készült, jelezvén, hogy abban az időben Jeruzsálem egyike volt a környék központi városainak.
Ez igaz, de illett volna megjegyezni, hogy a Kr. e. XIV. században Jeruzsálemet nem Jeruzsálemnek, hanem a város építőjének (Melkizedek?) nevéről Šalemnek hívták. A „Békeváros” jelentés későbbi népetimológián alapul. Az egyiptomi szövegekben Urushalim, a Tell-el-Amarna-i levelekben Urusalim, az asszír ékiratokban Šulman/Urusilimmu. A görög forrásokban Hieroszolüma, a rómaiban Hierosolyma. Megerősítetlen források szerint magyarul Sólyomváros. Héberül Jeruzsálem(Jerûšalîm). A Bibliának köszönhetően e név terjedt el a köztudatban.[6]
3. A Közel-Kelet térképe
Az izraeli szakemberek úgy vélik, a töredék a Kr. e. XIV. században élt IV. Amenhotep/Ehnaton/Ekhnaton (1350-1334), egyiptomi fáraó Tell-el-Amarna-i levéltárában talált több száz agyagtáblával egykorú lehet.
A töredék ékjelei a babiloni táblákon levő írásjeleket formázzák. A levéltár a közel-keleti uralkodóknak, vazallusoknak 25 év alatt a fáraóhoz írt és küldött 382 agyagtábla- levelét őrizte meg.
4. Eknathon fáraó és a Nofertiti, a felesége (festett mészkő., Újbirodalom, XVIII. din., Kr.e. 1335, Ägyptisches Museum, Berlin)
E táblák közül hat a Jeruzsálemben uralkodó kánaánita Abdi-Heba üzeneteit tartalmazza, tehát jóval Dávid király palesztin hódítása előtti korból való.
Urusalim (Jeruzsálem) hercege, a fáraó vazallusa segélykérő leveleket küldött a fáraóhoz. Katonai segítséget és védelmet kért Šalemet és a környéket fosztogató, a lakosságot legyilkoló zsidó habiru bandák ellen.[7] Az asszír habiru/habiri (sumirul SA.GAZ)[8] kifejezés jelentése „hálós gyilkos”. Az alattomban támadó habiruk vetőhálót dobtak az ellenségeikre, hogy belegabalyodva harcképtelenek legyenek, s könnyebben agyon lehessn őket verni. (A trójai háborúból hazatért Agamennonra a fürdőházban az asszonya, Klütaimnésztra dobta a vetőhálót, hogy belekeveredvén a szeretője, a trónbitorló Aigiszthosz megölhesse. Az Enuma elisben[9] Marduk az istenektől fegyverül vetőhálót kapott.)
A "habiru" hivatalosan elfogadott jelentése: valamilyen nemzetiséghez tartozó kóbor rabló. Ez csak nagyvonalakban közelíti meg a szószerinti (hálós gyilkos) jelentést.
A "gaz" némileg átvitt visszaköszön a magyar nyelvben. Az eredeti sumir jelentés a gyomnövény, a "gaz" tulajdonságaiban jelenik meg. A kertben, ha elszaporodik a gaz, rátelepedik és megfojtja, "kiöli a veteményeket". Ezért kell irtani. A magyar az emberre is alkalmazza a gaz kifejezést. A gazember "alávaló jellemű, becstelen, semmirekellő, gyalázatos" (vö. Czuczor-Fogarasi: gaz címszó).
A Mózes-követő Joshua vezérletével az izraelita fegyveres csoportok hódították meg, gyilkolták halomra a kánaánita népeket, s a helyükre telepedtek (a teljes hódítást Dávid király fejezi be).
Abdi-Heba, Urusalim hurri helytartója hiába küldött hat levelet a fáraónak: EA 285, -286, -287,-288, -289, -290.
(Sajnos a Abdi-Heba hivatkozott leveleinek egyik képe sem található meg az interneten! Az EA 286-os levél teljes fordítása viszont igen. Csakhogy az eredeti tábla képe , ékjeles és latinbetűs szöveghű átírása nélkül a mindennemű fordítás elfogadhatatlan, hiszen érdemben nem lehet ellenőrizni. Aki már idegen nyelvből fordított, tudja csak igazán, még a a legnagyobb jóindulattal is milyen könnyű félreérteni, félremagyarázni, elírni valamit; hát még akkor, ha hallgatólagos utasításra valamit átértékelni, szépíteni vagy egyszerűen el kell hallgatni.)
A berlini Ägyptisches Museum-ban levő EA-286-os levél nyugtalanságról számol be, az EA-289-es a környéken levő habiruk támadásairól, az EA 290-es pedig Urusalim/Jeruzsálem városállamban levő három városrész elleni támadásról szól, mielőtt a habiruk a három várost az ellenőrzésük alá vontak volna.[10](
A fáraó saját birodalmi ügyeivel volt elfoglalva, nem küldött segítséget. (Vajh’ megváltozott volna-e a világ folyása, ha a fáraó mégis segítségül küldi a katonáit?)
5. A Megiddó-i Biridijának az egyiptomi fáraóhoz írt levele (de.wikipedia.org/Amarna Briefe)
A hivatalosított történelemtudomány a hurrikat pre-izraelita népnek tartván a szemitákhoz sorolja, holott nem azok, csak a mai Izrael területén éltek, s a szkítafajú hikszoszok utódai. A magyarhoz hasonlóan a hurri nyelv is toldalékoló (agglutináló).[11] Népcsoportjaik a Kr.e. II. évezredben a Van-tó vidékéről vándoroltak Kánaánba.
Nagy előszeretettel használják a szövegek a Kánaán, kánaánita kifejezést. A „kánaán/kánahán” szó jelentése: alföld. Joshua területfoglalása előtt a síkvidék, a későbbi Palesztina neve volt. A középkorban Magyarországot is e névvel illették. „Az I. András király korabeli imák” Pannóniát „chunan föld”-nek vagyis Kánaánnak említi.[12]
Wayne Horowitz, a jeruzsálemi Héber Egyetem Régészeti Intézetének asszirológusa szerint a töredék valószínűleg a korabeli jeruzsálemi király által az egyiptomi fáraónak küldött üzenet része.
Meg merte volna tenni egy korabeli vazallus alattvaló, ha mégannyira helytartó volt is, hogy még a „Jeruzsálem”ben megsérült, letörött sarkú levelet küldjön az isten-fáraónak? A tiszteletlenségéért, megkapta volna a magáét; ha nem is az ő, de a küldönce a fejével lakolt volna. Mi történhetett? Talán a küldönc törte le a tábla sarkát, s visszahozván eldobta a kései utódok nagy örömére?! Esetleg más úton-módon került a mai izraeli régészek rostájára?
Horowitz a töredék akkád jeleiből néhány értelmes szót „betűzött” ki: „te”, "őket”, „később”….
Tehát a Kr. e. XIV századi töredéken akkád ékjelek vannak.
A mai szakirodalom a Tell-el-Amarna-i levelek egy részének nyelvét akkádnak (helyesen: pidgin[13] akkád) hívja. Ez volt a Kr.e. XIV. században a diplomáciai levelezés nyelve, a lingua franca[14], vagyis a nyugati sémi nyelvjárás nyelvtani szabályaival megtűzdelt babiloni nyelv.[15] Ez elnevezés teljesen önkényes, hiszen az akkádot a Kr.e. III. évezredben I. Sargon szemita népe, a feketefejűek beszélték; ez beszélt nyelvet váltotta fel a babiloni majd az asszír. Akkoriban Mezopotámiában csak a sumiroknak volt írásbeliségük. Minden I. Sargon korabeli írás sumir vonalas, és nem ékírás volt. E töredéken levő néhány ékjel jól megállapíthatóan, szálkás babiloni ékírással íródott.
Még mindig marad a kérdés: Vajon e földrajzi területen egyedülálló, társnélküli ékiratos lelet, miként került a mai Jeruzsálembe?
[1] Hartman, Ben: Oldest written document ever found in J'lem, The Jerusalem Post, Oct.3. 2013.
[2] Oldest Written Dokument Ever Found in Jerusalem Discovered, Science Daily, July 12. 2010.
[3] Válasz Péterfi Szilvia „Jeruzsálemben jártam…” c. olvasói levelére, 3. Évezred Magazin, RF-Hobby Kft., Dunakeszi, 2010. december
[4] A továbbiakban a fentemlített cikkek megállapításai vastag betűkkel, a felmerült kérdések és a kiegészítések dőlt betűkkel íródnak.
[5] Georg Braun és Franz Hogenberg: Civitatum orbis terrarum, Cologne, 1582
[6] Jeremias, Alfred: Das Alte Testament im Lichte des Alten Orients, Hinrichsch’sche Buchhandlunng, Leipzig, 1904., 217. p.
[7] 256. sz. Tell-Amarna-i levél. In: The Interpreters Dictionary of the Bible, Abington Press, New York, 1962. (Jerusalem, Joshua stb. címszó)
[8] SA – nagy háló (D.104), GAZ – meggyilkol, agyonüt (D.192), ld. Deimel, Anton: Sumerisches Lexikon, Sumptibus Pontificii Instituti Biblici, Róma, Bd. I-IV.
[9] Marton Veronika: A káldeai teremtés-mítosz – Enuma elis, Matrona, Győr, 2009., 60-61. pp.
[10] Moran, William: The Amarna Letters. Johns Hopkins Univ. Press, Baltimore 1992, 325-334. pp
[11] http://gepeskonyv.btk.elte.hu/
[12] Marton Veronika: Az I. András király korabeli imák, Matrona, Győr, 2006. 142. p.
[13] pidgin/pidzsin nyelv két v. több nyelv ötvöződéséből kialakult közvetítő keveréknyelv
[14] A lingua franca a különböző anyanyelvű emberek által használt közös közvetítő nyelv. .
[15] www.usc.edu
