Az EU alternatíváját akarják megteremteni az oroszok. Egy moszkvai konferencián elhangzott, hogy Magyarország is azon, az orosz gazdasági érdekekkel lojális országok közé tartozik, amelyek csatlakozhatnának a Putyin tervezte Eurázsiai Unióhoz.
Magyarország és Bulgária is azon országok közé tartozik, amelyeket meghívnak a Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök kezdeményezte Eurázsiai Unióba - nyilatkozták orosz politikusok és politológusok a Napi Gazdaság szerint. Az új, gazdasági unió tervét Putyin októberben, az Ivesztyija című lapban fejtette ki.
Ez a szervezet az Oroszország, Belarusz és Kazahsztán alkotta Közös Gazdasági Térségen alapulna, amely január 1 óta működik. Dmitrij Medvegyev államfő a napokban úgy nyilatkozott: nem kell különösebben sietni a szervezet létrehozásával, de 2015-re meg kellene alakítani.
Alekszej Orlov politológus egy a témáról rendezett kerekasztal-tanácskozáson a Kommerszant szerint úgy nyilatkozott, hogy az új gazdasági entitásnak nem szabad megállnia a volt szovjet köztársaságok határainál, hanem be kell vonnia olyan, "az orosz gazdasági érdekekkel lojális államokat", mint Magyarország, Finnország, Bulgária, Csehország, Vietnam, Kuba és Venezuela. Borisz Grizlov parlamenti elnök úgy számol, hogy az új gazdasági közösség 250 milliós piacot teremthet, amelynek az orosz lenne a közvetítő nyelve, és szuverén államok szövetségeként működne.
Nem a területek, hanem a népek egyesítése lenne a cél - mondta Dmitrij Rogozin NATO-nagykövet, akit az tett híressé, hogy 2008-ban úgy jellemezte Bulgáriát, mint az oroszok trójai falovát az Európai Unióban. Valószínűleg elronthatta az álmodozók hangulatát Makszat Kunakov, a kirgiz parlamenti elnök tanácsadója, aki Putyinnak azt a kijelentését idézte, hogy "Aki nem sajnálja a Szovjetunió elmúlását, annak nincs szíve, de aki arról álmodik, hogy újraéleszti, annak nincs esze." Ennek ellenére Kunakov szerint aki kétségbe vonja, hogy létre fognak hozni egy új uniót, az ostoba.
Novemberben kezdődött
Dmitrij Medvegyev, Alekszandr Lukasenko és Nurszultan Nazarbajev orosz, belorusz és kazah elnökök a Kremlben aláírták az eurázsiai gazdasági integrációról és egy eurázsiai gazdasági bizottság megalapításáról szóló megállapodást, újabb fontos lépést téve az Eurázsiai Unió létrehozása felé.
Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság székhelye Moszkvában lesz, vezetője Viktor Hrisztyenko orosz ipari és kereskedelmi miniszter lesz. 2012-ben kezdi meg működését Belarusz, Oroszország és Kazahsztán részvételével az Egységes Gazdasági Övezet (JEEP), amely a technikai szabályozás és a makrogazdaság egységességét, valamint a tőke szabad mozgását feltételezi.
A felek abban reménykednek, 2015-re sikerül megalkotni azt az egyéges kodifikációt, amely az Eurázsiai Gazdasági Unió alapját jelenti. Nazarbajev kazah elnök szerint az eurázsiai gazdasági integráció is 2015-től kezd majd igazán működni, amikor egységes vasúti és gáztranzittarifák lépnek életbe.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint a leendő Eurázsiai Unió el fogja kerülni az eurózóna problémáit, mivel a tagállamok többé-kevésbé azonos fejlettségi szintről indulnak. Az EU „zsákbamacskát vett” Medvegyev szerint, az Eurázsiai Unió esetében viszont nincs erről szó.
Nazarbajev szerint az Eurázsiai Unió nem a Szovjetunió reinkarnációját jelenti, hiszen a Szovjetunióban szigorú adminisztratív-parancsuralmi rendszer működött, a termelési eszközök totális állami tulajdona, egységes kommunista ideológia volt rá jellemző – most viszont erről nincs szó. Lukasenko szerint most is vannak olyanok, akik az Eurázsiai Unió felbomlasztására törekszenek, „ismert kik ezek”.
Az új posztszovjet integráció kész tagok felvételére, „de ez nem azt jelenti, hogy bármelyik ország, legyen az akár a legközelibb és leginkább partneri, már holnap beléphet” – tette világossá Medvegyev. Eddig Kirgizisztán jelezte egyértelműen, hogy csatlakozna az eurázsiai gazdasági társuláshoz.
Az Európai Unió alternatívája készül
Ha ez EU gyenge, Oroszország előtt elhárulnak az akadályok. Vlagyimir Putyin, minden valószínűség szerint Oroszország következő elnöke, októberben tett javaslatot az Eurázsiai Unió (Szövetség) létrehozására. Ez a projekt, ha megvalósul, a Szovjetunió egyfajta reinkarnációját jelentené. Az amerikai Forbes magazin arra hívja fel a figyelmet, ez az egyesülés a világ olajkészleteinek jelentős hányada fölött fog rendelkezni.
Míg Európában inkább a dezintegráció jelei észlelhetők, Vlagyimir Putyin új integrációs projektben gondolkodik, úgymond, az EU mintájára, tehát egyfajta gazdasági szövetséget ajánlva a posztszovjet államok részére. Illúzió lenne azonban azt gondolni, hogy Moszkva nem tart igényt az általa koordinált szövetségben a politikai kontroll fenntartására is.
Az első lépés a Vámunió megalkotása volt Oroszország, Belarusz, Kazahsztán részvételével. Kirgizisztán már jelezte, hogy szívesen csatlakozna ehhez a szervezethez. Ezen országok GDP-je 2010-ben 1,68 trillió dollár volt (ebből 1,48 trillió Oroszország része). Összehasonlításképpen: az eurózóna 17 tagállamának GDP-je 12,2 trillió dollár. Ha viszont a volt 15 szovjet tagköztársagot vesszük, ezek együttes GDP-je 2,56 trillió dollár, lakossága 288 millió fő.
A balti államok és Dánia, Nagy-Britannia (a maastrichti kritériumokat nem elfogadó országok) nélküli EU GDP-je 15 trillió dollár, lakossága 426 millió fő. Az adatokból jól látszik tehát, hogy az Eurázsiai Uniónak terjeszkednie kell, ha fel akarja venni a versenyt az EU-val. Ez Délen valószínűleg nem fog különösebb ellenállásba ütközni, a harc majd Kelet-Európa birtoklásáért éleződhet ki. Ennek elismerése volt az EU részéről a Keleti Partnerség program elindítása 2008-ban Belarusz, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán bevonásával. Az európai és az orosz expanzió célja a posztszovjet térségben az olaj fölötti kontroll megszerzése.
Kulcsfontosságú ebből a szempontból a napi 651 700 barrel olajat kitermelő Azerbajdzsán, amely azonban csak Grúzia és Törökország közvetítésével tudja világpiacra juttatni a fekete aranyat. Jelenleg tehát egyfajta vetélkedés zajlik az EU és Oroszország között, ennek okaként Moszkva is kénytelen lesz kedvező opciókat felkínálni a kelet-európai országoknak, nem beszélhet csak az erő nyelvén. Moszkva legnagyobb fogása kétségkívül Ukrajna lenne a maga 45 milliós lakosságával. Jelenleg viszont nagy gondok vannak Európában. Ha az EU komolyan gondolja a keleti befolyásszerzést, rendet kéne tennie az eurózónában. Az eurózóna szétesése ugyanis a további keleti terjeszkedésre is keresztet tehet.
Ha Vlagyimir Putyin visszatérése az orosz elnöki pozícióba mégsem új pangást hoz majd magával, és ha az EU nem tud kilábalni a krízisből, Oroszország komoly sikerek elé néz a posztszovjet térsgében az elkövetkező években.
Ez a szervezet az Oroszország, Belarusz és Kazahsztán alkotta Közös Gazdasági Térségen alapulna, amely január 1 óta működik. Dmitrij Medvegyev államfő a napokban úgy nyilatkozott: nem kell különösebben sietni a szervezet létrehozásával, de 2015-re meg kellene alakítani.
Alekszej Orlov politológus egy a témáról rendezett kerekasztal-tanácskozáson a Kommerszant szerint úgy nyilatkozott, hogy az új gazdasági entitásnak nem szabad megállnia a volt szovjet köztársaságok határainál, hanem be kell vonnia olyan, "az orosz gazdasági érdekekkel lojális államokat", mint Magyarország, Finnország, Bulgária, Csehország, Vietnam, Kuba és Venezuela. Borisz Grizlov parlamenti elnök úgy számol, hogy az új gazdasági közösség 250 milliós piacot teremthet, amelynek az orosz lenne a közvetítő nyelve, és szuverén államok szövetségeként működne.
Nem a területek, hanem a népek egyesítése lenne a cél - mondta Dmitrij Rogozin NATO-nagykövet, akit az tett híressé, hogy 2008-ban úgy jellemezte Bulgáriát, mint az oroszok trójai falovát az Európai Unióban. Valószínűleg elronthatta az álmodozók hangulatát Makszat Kunakov, a kirgiz parlamenti elnök tanácsadója, aki Putyinnak azt a kijelentését idézte, hogy "Aki nem sajnálja a Szovjetunió elmúlását, annak nincs szíve, de aki arról álmodik, hogy újraéleszti, annak nincs esze." Ennek ellenére Kunakov szerint aki kétségbe vonja, hogy létre fognak hozni egy új uniót, az ostoba.
Novemberben kezdődött
Dmitrij Medvegyev, Alekszandr Lukasenko és Nurszultan Nazarbajev orosz, belorusz és kazah elnökök a Kremlben aláírták az eurázsiai gazdasági integrációról és egy eurázsiai gazdasági bizottság megalapításáról szóló megállapodást, újabb fontos lépést téve az Eurázsiai Unió létrehozása felé.
Az Eurázsiai Gazdasági Bizottság székhelye Moszkvában lesz, vezetője Viktor Hrisztyenko orosz ipari és kereskedelmi miniszter lesz. 2012-ben kezdi meg működését Belarusz, Oroszország és Kazahsztán részvételével az Egységes Gazdasági Övezet (JEEP), amely a technikai szabályozás és a makrogazdaság egységességét, valamint a tőke szabad mozgását feltételezi.
A felek abban reménykednek, 2015-re sikerül megalkotni azt az egyéges kodifikációt, amely az Eurázsiai Gazdasági Unió alapját jelenti. Nazarbajev kazah elnök szerint az eurázsiai gazdasági integráció is 2015-től kezd majd igazán működni, amikor egységes vasúti és gáztranzittarifák lépnek életbe.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerint a leendő Eurázsiai Unió el fogja kerülni az eurózóna problémáit, mivel a tagállamok többé-kevésbé azonos fejlettségi szintről indulnak. Az EU „zsákbamacskát vett” Medvegyev szerint, az Eurázsiai Unió esetében viszont nincs erről szó.
Nazarbajev szerint az Eurázsiai Unió nem a Szovjetunió reinkarnációját jelenti, hiszen a Szovjetunióban szigorú adminisztratív-parancsuralmi rendszer működött, a termelési eszközök totális állami tulajdona, egységes kommunista ideológia volt rá jellemző – most viszont erről nincs szó. Lukasenko szerint most is vannak olyanok, akik az Eurázsiai Unió felbomlasztására törekszenek, „ismert kik ezek”.
Az új posztszovjet integráció kész tagok felvételére, „de ez nem azt jelenti, hogy bármelyik ország, legyen az akár a legközelibb és leginkább partneri, már holnap beléphet” – tette világossá Medvegyev. Eddig Kirgizisztán jelezte egyértelműen, hogy csatlakozna az eurázsiai gazdasági társuláshoz.
Az Európai Unió alternatívája készül
Ha ez EU gyenge, Oroszország előtt elhárulnak az akadályok. Vlagyimir Putyin, minden valószínűség szerint Oroszország következő elnöke, októberben tett javaslatot az Eurázsiai Unió (Szövetség) létrehozására. Ez a projekt, ha megvalósul, a Szovjetunió egyfajta reinkarnációját jelentené. Az amerikai Forbes magazin arra hívja fel a figyelmet, ez az egyesülés a világ olajkészleteinek jelentős hányada fölött fog rendelkezni.
Míg Európában inkább a dezintegráció jelei észlelhetők, Vlagyimir Putyin új integrációs projektben gondolkodik, úgymond, az EU mintájára, tehát egyfajta gazdasági szövetséget ajánlva a posztszovjet államok részére. Illúzió lenne azonban azt gondolni, hogy Moszkva nem tart igényt az általa koordinált szövetségben a politikai kontroll fenntartására is.
Az első lépés a Vámunió megalkotása volt Oroszország, Belarusz, Kazahsztán részvételével. Kirgizisztán már jelezte, hogy szívesen csatlakozna ehhez a szervezethez. Ezen országok GDP-je 2010-ben 1,68 trillió dollár volt (ebből 1,48 trillió Oroszország része). Összehasonlításképpen: az eurózóna 17 tagállamának GDP-je 12,2 trillió dollár. Ha viszont a volt 15 szovjet tagköztársagot vesszük, ezek együttes GDP-je 2,56 trillió dollár, lakossága 288 millió fő.
A balti államok és Dánia, Nagy-Britannia (a maastrichti kritériumokat nem elfogadó országok) nélküli EU GDP-je 15 trillió dollár, lakossága 426 millió fő. Az adatokból jól látszik tehát, hogy az Eurázsiai Uniónak terjeszkednie kell, ha fel akarja venni a versenyt az EU-val. Ez Délen valószínűleg nem fog különösebb ellenállásba ütközni, a harc majd Kelet-Európa birtoklásáért éleződhet ki. Ennek elismerése volt az EU részéről a Keleti Partnerség program elindítása 2008-ban Belarusz, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán bevonásával. Az európai és az orosz expanzió célja a posztszovjet térségben az olaj fölötti kontroll megszerzése.
Kulcsfontosságú ebből a szempontból a napi 651 700 barrel olajat kitermelő Azerbajdzsán, amely azonban csak Grúzia és Törökország közvetítésével tudja világpiacra juttatni a fekete aranyat. Jelenleg tehát egyfajta vetélkedés zajlik az EU és Oroszország között, ennek okaként Moszkva is kénytelen lesz kedvező opciókat felkínálni a kelet-európai országoknak, nem beszélhet csak az erő nyelvén. Moszkva legnagyobb fogása kétségkívül Ukrajna lenne a maga 45 milliós lakosságával. Jelenleg viszont nagy gondok vannak Európában. Ha az EU komolyan gondolja a keleti befolyásszerzést, rendet kéne tennie az eurózónában. Az eurózóna szétesése ugyanis a további keleti terjeszkedésre is keresztet tehet.
Ha Vlagyimir Putyin visszatérése az orosz elnöki pozícióba mégsem új pangást hoz majd magával, és ha az EU nem tud kilábalni a krízisből, Oroszország komoly sikerek elé néz a posztszovjet térsgében az elkövetkező években.
http://richpoi.com/cikkek/kulfold/putyin-sajat-eurazsiai-uniot-akar-magyarorszaggal.html
