„Ó, boldog Magyarország! Csak ne hagyja magát félrevezetni már!” (Dante Alighieri)
Előfordulnak olyan kórokozók, melyek évekig lappanganak a fertőzött szervezetben, mielőtt megjelennének a külső tünetek, és a gyilkos ragály végső, életveszélyes stádiumba lépne. A magyar nép ázsiai, szkíta eredetére utal, hogy nemzetünk gondolkodásában genetikailag jelentősebb az emóciókért, intuíciókért felelős jobb agyfélteke működése. Míg azonban belső-ázsiai és távol-keleti rokonaink esetében ezen érzelmi dominancia veszélyeit még ellensúlyozza az ősi, tradicionális vallásosság szellemi aszkézise; a kiégett, szekularizált Európa képtelen betölteni e korrekciós szerepet.
Ezért lesz az a benyomása egy keletről közénk érkező, évekig velünk együtt élő, s minket megfigyelő távoli rokonunknak, hogy a magyarok nem azt gondolják, mondják, és teszik, ami értelemszerű; hanem azt, amit a vágyaik, és akaratuk diktál. Ebből következik, hogy könnyebben vezethetők félre azok által, akik ismerik e gyarló tulajdonságukat, és rajtuk uralkodni akarván, könnyen képesek tudatukat még tovább manipulálni.
Ha nem találtatna nemzeti létünk az agónia végső fázisában, ha nem pihegnénk egy minket épp lenyelni készülő ellenséges szörnyeteg torkában, joggal bizakodhatnánk, hogy tanulván történelmi hibáinkból, lassan majd visszanyerhetjük józanságunkat, kinőjük e szellemi kerge-birka kórt, és ellenálló képességünk megerősödvén, a döntő csatákba már a diadal biztos reményével indulhatunk. A lassú tanulási folyamathoz azonban sajnos már nincs elég időnk.
Különösen kétségbeejtő amúgy is megritkult és sápkóros középosztályunk szellemi állapota, fentebbi szempontból. Olyan képzett, és tapasztalt szakemberek, akik a maguk szakterületén a legkimagaslóbb, kreatív eredmények felmutatására is képesek, abban a pillanatban egy kisóvodás gyermek értelmi szintjére esnek vissza, amint nemzetünk vallási, ideológiai, vagy politikai sorskérdései kerülnek szóba. Jobbikkal szimpatizáló, művelt értelmiségiek egymást nem ismerve szajkózzák ugyanazt az abszurd maszlagot: aki a Fideszt és Orbánt támadja, Magyarországot és a magyar nemzetet támadja, és a bal-liberálisok szekerét tolja! A kormány jót akar, önhibáján kívül kényszerítik helytelen lépésekre, erről nem tehet. Muszáj kompromisszumokat kötnie egy magasabb cél érdekében. Adjuk meg neki a fennmaradó két év esélyét, nyilván bizonyítani fognak, tapasztaltan, józanul, reál-politikusan. S bármely józan logikus érv le lesz söpörve eszmecserénk asztaláról, mert „néznek, de nem vágynak látni, hallanak, de nem akarnak érteni”!
Természetesen teljesen nyilvánvaló, hogy mikor a bal-liberális, vagy jobb-liberális médiából áradó semmitmondó, üres szlogeneket öklendezik vissza „nemzeti” érvelésükben, nem önálló gondolataik lesznek úrrá rajtuk; de sajnos már képtelenek ennek felismerésére, belátására, és az ellene való küzdelemre. „Szellemi tekintélyük” folytán viszont e szaktekintélyek komoly szerepet játszanak az átlagpolgárok, a közvélemény tudatának formálásában, így korlátoltságuk komoly akadály a magyar feltámadásban, s egy szebb nemzeti jövő építésében.
De vizsgáljunk meg konkrétan néhány módszert, hogyan használják ki a nemzetünk halálán munkálkodó erők, a magyar szellemi vezetők fentebb említett korlátoltságát. Ilyen módszerek többek közt az összeesküvés-elméletek manipulálása, vagy a „cui prodest” elv oktalan kiterjesztése.
Azok, akik összeesküdtek a világhatalom megszerzésére és megtartására, s akiknek a személy, a család és a nemzet sorsa ehhez csupán tárgyi eszköz; rendkívül rafinált, démoni alakok, akik évszázadok óta finomítják és gyakorolják a céljaik eléréséhez vezető legelőnyösebb stratégiákat. A média túlnyomó többségének kezükbe kaparintása után nyilvánvalóan alapvető érdekük lett minél több hamis összeesküvés-elmélet elterjesztése. Hiszen egy fegyelmezett, logikus gondolkodásra képtelen társadalom tagjai aligha képesek szétválasztani az ál-összeesküvést a valóditól. Védekezésük vagy vak vagdalkozássá lesz (nem létező árnyakkal szemben), vagy szkeptikus kételkedéssel legyintenek akkor is, ha a valódi veszély megmutatkozik.
(Mért higgye el egy mezei polgár a titokzatos Bilderberg csoportról, vagy az illuminátusok terveiről és működéséről szóló híreket, ha épp most lepleződött le egy hamis riadó, a marslakók földünket leigázó inváziójával kapcsolatban? Ha kiderül, hogy III/III-as ügynök volt megboldogult Csurka bácsi, mért ne lehetne – szavai alapján – Moszad-ügynök, egykori harcostársa is, a Jobbik? Ha a zsidók Jézus „eretnek” tanai miatt uszították a rómaiakat az őskeresztények ellen (és ezt a Mester látta, s meg is jövendölte előre); mért ne mondhatná most valaki, hogy Jézus a farizeusok „terméke” volt, s azért fizették, hogy tanítványait tanaival fanatizálva elárulja, és kiszolgáltassa őket az ellenségnek?)
A végső önvédelem szellemi harcában elengedhetetlenül szükségünk lenne a testvéri összetartásra. De kiben bízhatunk meg, ha emberismeretünket is érzelmeink, indulataink határozzák meg? És sajnos, elég gyakran a hamis logika: A „cui prodest?”, „kinek használ?” – kérdés feltevése ugyanis sokszor indokolt, de ha mértéktelenül és logikátlanul alkalmazzuk, a gyógyszer könnyen méreggé válhat. Hogyan működik ez esetben az ellenségeink által terjesztett kór?
Tegyük fel, hogy egy nemzeti radikális személy, vagy szervezet hoz egy – a nemzet szempontjából helyes – döntést. Az ellenség ezután ezt megpróbálja a maga hasznára fordítani, kihasználni, időnként sikerrel. (Esetleg elterjeszti, hogy ez tulajdonképpen az ő ötlete volt.) Ezzel bizalmatlanságot támaszt a nemzeti oldalon, és lesznek, akik emiatt úgy vélik majd, hogy az ellenség hozta létre és pénzeli ezt az erkölcsileg feddhetetlen nemzeti csoportot, aki csak álnemzeti, de valójában az ellenség kreációja. A helyzet bonyolultságát pedig tovább növeli, hogy az ellenség valóban tucatjával támaszt álnemzetieket, hogy egységünket beszivárgó Júdásokkal rombolja, míg senki sem bízik többé senkiben, s az atomizálódott nemzeti oldal lebénul és szétesik, szabad prédává téve a hazát.
Joggal kérdezheti ezek után bárki: Akkor hát mi a megoldás? Tökéletes receptek szokás szerint nincsenek, de azért komoly fegyverekre tehetünk szert az eredményesebb küzdelemhez! Az első: a legsürgősebben meg kell kezdeni a klasszikus formál-logika oktatását nemzeti körökben. (Népfőiskolák, tanfolyamok.) Ha kormányzati szintre jut a Jobbik, az iskolák kötelező tananyagában nem csupán a vallás és/vagy etikaoktatásnak, hanem az alapvető logikai ismeretek elsajátításának is feltétlenül helyet kell biztosítani.
De ami ennél még jóval fontosabb lenne, hiteles bizonyságtételek által példát mutatva, lehetőséget nyújtani az ifjúság lelki ébredéséhez, hogy újjá születve, minél többen személyes kapcsolatba kerülhessenek a Szentlélekkel. Amikor ezt korábban is ajánlottam, nem valamiféle elvarázsolt szektásodásra akartam buzdítani, hiszen a történelmi egyházak is megtűrik intézményes kereteiken belül az efféle ifjúsági megújulási mozgalmakat. Azonban ennek témánk szempontjából is hallatlanul fontos jelentősége van, hiszen aki személyes kapcsolatba kerül a Lélekkel, annak tudatát sokkal kevésbé képesek manipulálni a gyermekkor óta hallott előítéletek, az agymosó médiumok, s a Lélekben bátrakat politikailag sem lehet oly könnyen "korrektté szelídíteni".
Mert nehéz a tisztánlátás a radikális nemzeti oldalon. Például nem könnyű értelmezni egy konkrét aktuális helyzetet. Mikor mondjuk, egy feddhetetlen nemzeti szervezet vezetőjelöltje lehet többek közt a fennálló, „nemzetinek” hazudott kormány egy kulcsembere is; egy olyan szervezeté, mely összezárással védi e kormányt a külhoni támadásokkal szemben; egy olyan szervezeté, mely mellesleg „politikailag korrekt” módon tiltja egy igazságfeltáró művészfilm vetítését; de tagjai közé fogad olyan személyt, aki tagadja a demokratikus struktúrák értelmét, még ideiglenes jelleggel is. Nincs miért nevesíteni e jelenségek mögötti árnyakat: Sem értékítéletet mondani, sem vádaskodni, se bomlasztani, sem személyiségi jogokat sérteni nem áll szándékunkban. Csak arra szerettük volna konkrét példával felhívni a figyelmet, hogy jelenünkben a politikai tisztánlátáshoz mennyire fontos lenne a logikus gondolkodás és a Szentlélek vezetése.
A Fidesz kormány az őt ért nemzetközi balliberális támadásokat megalomániás szolidaritási szimpátiatüntetések szervezésével ellenpontozza, de látványos hazai handabandázása közben viszonylag higgadtan veszi tudomásul, és teljesíti hazánk gyarmatosítóinak követeléseit. Tudathasadásosnak tűnő magatartásának oka egyszerű, világos és – Orbán, a Wikileaks által kiszivárogtatott „őszödi beszéde” óta – közismert is: bűvészkedő miniszterelnökünk kezében a nemzeti illúzió, de frakkjának ujjában ott lapul a mohel-bicska, mellyel cionista parancsra bármikor kész nemzetünk körülmetélésére.
Teljesen mellékes, hogy Orbánnál mi a hatalomvágy motivációja, hiszen a tét nem az ő személyes megítélése, hanem a nemzet sorsa. Ezért lényegtelen, hogy puszta önimádat, vagy hamis prófétai tudat miatt betonozza be magát a hatalomba. Megbabonázott híveinek tömegei vakon bízva benne vallják, hogy nemzetünk számára az egyedüli „modus vivendi” a Fidesz politikai gyakorlata, mely valójában öngyilkos hazaárulás. Hiába tiszta, éltető víz a program, ha kábító bortól támolyog végül mészárszék alá magyar hazánk. De a fanatizmus kábítószere ellen nehéz gyógyszert találni. Egyszer azt mondta valaki, hogy ha Orbánról ma kiderül, hogy elevenen felfalt egy kisgyermeket; hívei közt lesz egy réteg, aki ezután másnap is szemrebbenés nélkül fog rászavazni. És lesznek olyanok is, akik szégyenükben fognak újra rászavazni, hogy ne kelljen beismerniük nevetséges, de felelős tévedésüket.
Végeredményben a jelenlegi nyugat-európai támadásoknak nyertese mind a vádló, mind a vádlott. Különös koncepciós pör ez: a Fidesz mögött mégiscsak ott áll az EU-ban domináns néppárti cionista internacionálé, aki megvédi, ha a balliberális cionisták végleg meg akarnák buktatni. Belpolitikai imása pedig, szűkül bár, mégis erősödik: A tömegek elhiszik, hogy ő igazán mindent megtett értük, ami hatalmában állt. Nem az ő hibája, hogy az Unió igazságtalanul bírálta! Egyre több elvakult értelmiségi hiszi el most azt a tudatosan delejezett téveszmét, hogy aki Orbánt és a Fideszt támadja, az Magyarországot és a magyar nemzetet támadja.
Meddő vita lenne afelől perelni, hogy a jelenlegi kormány vezető hatalma legitim-e. De tény, Orbán támadóinak elvei szerint az, tehát akceptálniuk kell a magyar választó népakarat jelenlegi állását. A balliberálisok pedig a demokraták hamis pózában tetszelegve várják, hogy mikor vált újra a kétarcú zsidó maffia évszázados hatalmi vetésforgója. A balhét megint, mindketten a jobbikos nyuszival akarják elvitetni. Ha van rajta sapka, azért pofozzák, ha nincs, akkor azért. Ha nem támadja a kormányt, rásütik, hogy Orbánék hazaárulásának falaz. Ha pedig támadja, akkor pedig azt, hogy a balliberális patkányok erkölcsi alap nélküli őrjöngését támogatja.
Az ősi kínai mondás szerint: „Ha egyenesen állsz, ne törődj vele, ha az árnyékod görbe”. A Jobbiknak nem lehet elsődleges szempont, hogy tetteire ki hogyan fog reagálni; csakis az, hogy jézusi forrásból ered-e! Amit a Fidesz – akár ha csak a mi nyomásunkra is – nemzetünk érdekében tesz, azért testvérként meg fogjuk védeni minden támadójával szemben, amit viszont nemzetünk java ellenére tesz, azért tetemre hívjuk, még akkor is, ha egyidejűleg – más okból – a teljes világzsidóság is egyidejűleg kárhoztatja!
A nemzetnek végre fel kell ébrednie álmából, ha élni akar! Meg kell értenie, hogy a szebb magyar jövőt soha nem építheti fel egy olyan politikai elit, melynek vezetője hazug és hazaáruló embernek bizonyult, és még nem tisztázta magát az ügynökség gyanúja alól sem. Nem vezetheti a magyarságot egy olyan párt, melynek vezetői közt hemzsegnek egy évszázados balliberális diktatórikus rémuralom hazaáruló rablógyilkosai! Ha ezt képes felismerni, van esély a feltámadásra, ha nem, sírja körül nem gyászkönny ül majd a népek szemében, hanem gúnykacaj csendül majd ajkukon.
Tarnóczy Szabolcs
További részletek: http://kuruc.info/r/7/93682/#ixzz1pctmKobD
