Szalay László - Hunhír.info
Böngészem egyik kedvencem, az izraeli Naftali Kraus blogját, mert ezen a helyen mindig érdekes hírekre bukkanok. Különösen a „MAGYAR ZSIDÓ VALÓSÁG” című rovatot kedvelem, elsősorban Kraus úr gyilkos iróniája miatt. Nemrég arról értekezett az idős szerző, hogy a neológ zsidók rabbijelölte(ke)t keresnek. Falragaszokon.
Az alábbiakban csonkítatlanul és betűhíven közlöm Naftali Kraus írását:
„A RABBIKÉPZÖ JELÖLTEKET KERES
(18 ÉS 60 KÖZÖTT) AKIK A SZÓSZÉKRE ÁLLNAK
Szinte hihetetlen. Alig néhány hete irta egy aktiv rabbijelölt, bizonyos Polyák, hogy ’a neológia megszünt’ és most, ennek ellenére – vagy talán éppen ezért? – a ’neológia’ jelölteket keres, akik hajlandók kötélnek állni és rabbinak tanulni.
Egyes budapesti zsidó helyeken az utóbbi napokban falragaszokon keres a rabbiképző olyan ’zsidó férfiakat 18 és hatvan év között, akik rabbiként, rabbihelyettesként, kántorként, vagy Tóraolvasóként biztosithatják a magyarországi neológ zsidóság életének folyamatosságát’.
A Dr Schőner Alfréd rektor-főrabbi által jegyzett felhivás/körlevél kéri a közösséget, küldjék be az orzsenak (Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem – a szerk.) azok nevét és elérhetőségét, akiket erre a célra "delegálnak", vagyis ajánlanak.
A patetikus felhivás, amennyire pozitiv(nak látszik), annyira célt téveszt. Akik alkalmasak rá és rabbik akarnak lenni, illetve van valamelyes pozitiv hozzáállásuk a zsidó élethez – azok tudnak a rabbiképző létezéséről, ismerik a szinvonalat és tudják mit várhatnak onnan. Akik jesivában akarnak tanulni – mennek Izraelbe.
Mindenesetre a szándék helyes. A ’Főrabbi urak, rabbi urak és elnök urak’nak szóló felhivás az un. neológia segélykiáltása, lehet hogy az utolsó pillanatban és lehet hogy azután. Post mortem. A kincstári optimizmus hangja cseng ki abból a schőneri mondatból, amely úgy szól hogy ’az Önök közösségében vannak olyan elhivatott férfiak, akik viszonylag rövidebb képzési idő alatt is eljuttathatóak arra a szintre hogy az OMED-ra (nem tudjuk, ez micsoda – a szerk.) illetve a szószék elé állhatnak’.
Bár igy lenne. Sajnos nincs igy, de nem szabad elveszteni a reményt. Sajnos most érik be a Sip utca vezetésének vetése: a zsidótlanságot nem helyettesitheti semmiféle ’politika’, semmiféle fiskálisi svihákság és semmiféle dörgölözés ilyen vagy olyan politikai irányzathoz. Az antiszemitizmus nem csinál zsidókat – csak üldözötteket. Zsidókat csak a nevelés ’csinál’ – zsidó chéder, Talmud-Tóra, jesiva. Enélkül semmiféle link lauderozás nem segit, sem patinás nevet viselő, gój igazgatóval spékelt ’zsidó iskola’. Semmi. 0+0 =00.
Bár tévednénk. Bár csoda történne. De a csodáért meg kell dolgozni. A csodát ki kell érdemelni.
1984-ben mondta néhai prof. S.S. hogy ’ide csak hülyék jönnek’.
„A RABBIKÉPZÖ JELÖLTEKET KERES
(18 ÉS 60 KÖZÖTT) AKIK A SZÓSZÉKRE ÁLLNAK
Szinte hihetetlen. Alig néhány hete irta egy aktiv rabbijelölt, bizonyos Polyák, hogy ’a neológia megszünt’ és most, ennek ellenére – vagy talán éppen ezért? – a ’neológia’ jelölteket keres, akik hajlandók kötélnek állni és rabbinak tanulni.
Egyes budapesti zsidó helyeken az utóbbi napokban falragaszokon keres a rabbiképző olyan ’zsidó férfiakat 18 és hatvan év között, akik rabbiként, rabbihelyettesként, kántorként, vagy Tóraolvasóként biztosithatják a magyarországi neológ zsidóság életének folyamatosságát’.
A Dr Schőner Alfréd rektor-főrabbi által jegyzett felhivás/körlevél kéri a közösséget, küldjék be az orzsenak (Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem – a szerk.) azok nevét és elérhetőségét, akiket erre a célra "delegálnak", vagyis ajánlanak.
A patetikus felhivás, amennyire pozitiv(nak látszik), annyira célt téveszt. Akik alkalmasak rá és rabbik akarnak lenni, illetve van valamelyes pozitiv hozzáállásuk a zsidó élethez – azok tudnak a rabbiképző létezéséről, ismerik a szinvonalat és tudják mit várhatnak onnan. Akik jesivában akarnak tanulni – mennek Izraelbe.
Mindenesetre a szándék helyes. A ’Főrabbi urak, rabbi urak és elnök urak’nak szóló felhivás az un. neológia segélykiáltása, lehet hogy az utolsó pillanatban és lehet hogy azután. Post mortem. A kincstári optimizmus hangja cseng ki abból a schőneri mondatból, amely úgy szól hogy ’az Önök közösségében vannak olyan elhivatott férfiak, akik viszonylag rövidebb képzési idő alatt is eljuttathatóak arra a szintre hogy az OMED-ra (nem tudjuk, ez micsoda – a szerk.) illetve a szószék elé állhatnak’.
Bár igy lenne. Sajnos nincs igy, de nem szabad elveszteni a reményt. Sajnos most érik be a Sip utca vezetésének vetése: a zsidótlanságot nem helyettesitheti semmiféle ’politika’, semmiféle fiskálisi svihákság és semmiféle dörgölözés ilyen vagy olyan politikai irányzathoz. Az antiszemitizmus nem csinál zsidókat – csak üldözötteket. Zsidókat csak a nevelés ’csinál’ – zsidó chéder, Talmud-Tóra, jesiva. Enélkül semmiféle link lauderozás nem segit, sem patinás nevet viselő, gój igazgatóval spékelt ’zsidó iskola’. Semmi. 0+0 =00.
Bár tévednénk. Bár csoda történne. De a csodáért meg kell dolgozni. A csodát ki kell érdemelni.
1984-ben mondta néhai prof. S.S. hogy ’ide csak hülyék jönnek’.
Most már azok sem.
Csak gójok akik bizarr módra rabbik akarnak lenni.
Nem biztos hogy erre kell a rabbiképző. Vagy hogy kell erre rabbiképző.
Nincs bennünk semmi káröröm. Kár minden zsidó testvérünkért, aki veszendőbe megy a piti ’politika’ és személyeskedő úrhatnámság miatt. A csőd fent kezdődik de leér a gyökerekig. Már nem egy-két rothadt almáról van szó, amelyek fertőzik az egész ládát. Mára az egész láda kong az ürességtől.
Schőner a süllyedő hajó kapitányát jeleniti meg. Szándéka jó – de alkalmatlan emberekkel van körülvéve. A cselekedet – a máásze – a lényeg, nem a patetikus szándék. Ahogy ezt a Kuzári mondja: ’az elgondolás (a kávóne) helyénvaló, helyes, de a kivitelezés, a gyakorlat, a mindennapi tevékenység- - -’
Bár tévednénk.”
Mivel „budapesti zsidó helyeken” nem szoktam járni, ezért a fenti írásból tudtam meg, hogy a neológia (Mazsihisz) falragaszokon keres olyan 18 és 60 év közötti férfiakat, akik hajlandók rabbinak – kántornak stb. – tanulni. Igaza van Krausnak: aki rabbi akar lenni Magyarországon, az pontosan tudja, hol van az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem. Annak nincs szüksége falragaszra, „delegálásra”. Aki meg nem tudja – az vélhetően nem is akar rabbi (kántor stb.) lenni.
A „fiskálisi svihákság”, az ilyen-olyan politikai irányzathoz való dörgölőzés félreérthetetlenül a Síp utcára utal. Feldmájer elnökre, Zoltai ügyvezető igazgatóra. Nem én nevezem őket sviháknak, csak idéztem Kraus urat.
1984-ben mondta S.S. - írja Kraus -, hogy ide (értsd a rabbiképzőbe) „csak hülyék jönnek”. Néhai prof. S. S. nem más, mint Scheiber Sándor, a kiváló zsidó tudós. Mivel nagy tudású ember volt, bizonyára igazat is mondott.
Ma viszont már más a helyzet. Kraus szerint most már a hülyék sem mennek a budapesti rabbiképzőbe, csak gójok. Tehát a rabbiképzőben gójokat tanítanak. S ez miért baj? Nem kellene ennek éppen örülni? Micsoda nagy antiszemitizmus dühöng e honban, ha éppen gójok igyekeznek a rabbiképzőbe?
Érthető persze, ha a zsidó Naftali Kraus aggódik hazai hitsorsosai jövője miatt. Mert szerinte már nemcsak egy-két zsidó alma rohadt, kong az ürességtől az egész zsidó láda. De hát tudjuk jól, a remény hal meg utoljára. A végén még eljön az idő, amikor tényleg gójok biztosítják „a magyarországi neológ zsidóság életének folyamatosságát”? Talán egyszer még hálásak lesznek a rabbikat „kitermelő” magyarságnak is a Síp utcai vezetők?
Nem, ez az idő nem jön el. Legalábbis Kraus szavaiból ezt olvasom ki. Mert a fenti szövegben van egy apró részlet, zavaró gubanc, amely talán elkerülte némely olvasó figyelmét. Bogozzuk ki ezt a kis gubancot.
Azt írja Kraus, ma már hülyék sem mennek a rabbiképzőbe, csak gójok. Vagyis nem zsidók. Akik a szöveg értelme szerint nem hülyék – annál is rosszabbak. Tőlük tehát semmi sem várható. Annyit sem érnek, mint a rohadt alma. Vagy az ürességtől kongó láda. Számomra az idézett krausi szövegnek ez is fontos üzenete.
De ne legyen félreértés: gój létemre nem érzem magam megsértve. Hiszen nem akarok rabbi (kántor stb.) lenni. Inkább azért imádkozom, térjen vissza a régi, scheiberi világ, amikor még legalább volt elegendő hülye, aki a rabbiképzőbe igyekezett.
