A háttérhatalom kutatói egybehangzóan állítják, hogy a háttérhatalom kvázi államának kvázi első embere David Rockefeller. De azt is egybehangzóan állítják, hogy David Rockefeller is parancsokat követ, amelyeket számára a "Kilenc Ismeretlen" legfőbb vezetőből álló titkos grémium ad.
A háttérhatalom eme legfelsőbb kilenc vezetőjének a neve egyelőre nem ismert, de következtetni lehet arra, hogy a leggazdagabb bankár-dinasztiák képviselőiből és az illuminátus fekete nemesség legfőbb vezetőiből tevődik össze, azaz ...a ma is még uralkodó ...királyi házak is képviselve lehetnek benne.
A háttérhatalom agytröszt-hálózatának a központja London, ami magában foglalja a Royal Institute of International Affairs, az RIIA-t, azaz a Királyi Külügyi Intézetet és más testvérszervezeteket is, mint például a Római Klubbot, ami a környezetvédelem kiaknázását végzi.. mindez úgy ismert mint a... A Tavistock Intézet
A westminsteri apátság, melyet szabadkőművesek építettek
Nézd az ötszöget...az meg mit keres ott? És vajon véletlen -e az esküvő megtartásának dátuma: április 29.-e vagyis... 4+29 = 33A Windsor-ház náci eredete
Az első, amit ki kell jelentenünk, hogy Anglia történelmében valójában hét uralkodói dinasztiáról beszélhetünk, ezek pedig a következők: Normann, Anjou-Plantagenet, Lancester - York, Tudor, Stuart, Hannover és Windsor. A sorban utolsó előtti Hannover-ház valójában német (egész pontosan pfalzi és hannoveri) főnemeseket hozott Anglia élére és I. György megkoronázásával, 1714-ben kezdte uralmát. A hannoveriek angliai hatalmát hosszas bonyodalmak előzték meg, ugyanis a korábban regnáló Stuart-ház 1714-ben még rendelkezett egyenes ági angol leszármazottakkal, így a trónon szóba jöhetett volna II. Jakab fia Jakab Edward is. Anglia azonban elvetette a Stuartok további uralmát, mert a régi, skót gyökerekkel bíró angol dinasztiát katolikus barátnak tartotta. A szigetország lakossága mindenképp protestáns királyra vágyott, így mondhatni „kapóra jött” számukra I. Jakab lányának, Stuart Erzsébetnek V. Frigyes pfalzi választófejedelemmel kötött házassága. A frigyből ugyanis 1630-ban egy leány született, Pfalzi Zsófia, akit később a hannoveri fejedelemhez, Braunschweig-Lüneburg Lajos Györgyhöz adtak. A fontos házasságból 1660-ban életképes protestáns fiú utód látta meg a napvilágot, a későbbi I. György. Ő már mindenben megfelelt az angol követelményeknek, hisz anyja ágán I. Jakab dédunokájaként az ősi angol királyok leszármazottját tisztelhették benne, ám ugyanakkor a protestáns vallás követelményeinek is teljesen megfelelt. Az öröklésből kizárt Stuartok, persze nem törődtek bele félreállításukba, és 1715-ben, majd 1746-ban is kísérletet tettek a hatalom átvételére. (Először II. Jakab fia Jakab Edward, majd unokája Károly Edward vívott sikertelen harcokat a trónra kerülő Hannoveriekkel.)
I. György személyében tehát 1714-ben Anglia élére egy új, német származású dinasztia került, mely vékony szállal kötődött csupán az ősi angol uralkodókhoz. Maga György király például csak németül tudott, egyáltalán nem is beszélt angolul,III. György (1760-1820) volt az első olyan Hannover-házi uralkodó, aki már Angliában látta meg a napvilágot, és aki már inkább angolnak, mint németnek vallotta magát. Az ő uralma idején veszítette el Anglia az amerikai gyarmatokat. Az összesen 60 éven keresztül, 1760 és 1820 közt uralkodó koronás fő fiaira hagyta a trónt: így az ország élén előbb IV. György (1820-1830) majd öccse IV. Vilmos (1830-1837) következhetett. Ekkor azonban súlyos probléma állt elő: a két fiú nem hagyott hátra fiú utódokat, harmadik testvérük Edward herceg pedig elhalálozott. A helyzetet mégis Edward oldotta meg, lévén, hogy elhalálozása előtt nyolc hónappal kislánya született, a későbbi I. Viktória. Az alig 18 évesen trónra lépő királynő volt a leghosszabb ideig hatalmon lévő brit uralkodó, ugyanis 63 és fél éven keresztül viselte a koronát. Ezen idő alatt Nagy-Britannia gyarmatbirodalma megháromszorozódott, és az ipari forradalom alatt a világ vezető ipari nagyhatalma lett. I. Viktória (1837-1901) Albert német herceghez ment feleségül, akinek teljes neve (Francis Albert Augustus Charles Emmanuel von Sachsen-Coburg und Gotha) bizonyította, hogy a Hannover-ház helyett megint egy új dinasztia kezébe került az angol korona, mely a Szász-Coburg-Gotha-ház nevet kapta. Viktóriát fia, VII. Edward (1901-1910) követte a trónon, majd 1910-ben unokájára, Györgyre szállt a korona. V. György (1910-1936) a történelem egyik legzavarosabb korszakában foglalta el a trónt. A 45 évesen megkoronázott királynak ugyanis már alig négy évvel trónra lépése után Európa történetének addigi legnagyobb nemzetközi válságával kellett szembenéznie, nevezetesen az első világháborúval. Angliát minden szempontból megviselte és kimerítette az elhúzódó küzdelem. A lakosság érzelmei egyre inkább a németellenesek lettek, így a német felmenőkkel rendelkező királyi család számára évről évre kínosabbá vált családnevének öröksége. Végül V. György 1917-ben úgy döntött nevet változtat és az idegen hangzású, németes csengésű „Sachsen-Coburg und Gotha” helyett felvette a Windsor nevet. így főként miniszterei kormányoztak helyette. Megkoronázásához 1701-ben egy új trónöröklési törvényt kellett becikkelyezni, mely kimondta, hogy amennyiben nincs közvetlen örököse Nagy-Britannia trónjának, akkor egy protestáns rokon kerülhet a trónra. I. György után fiára II. Györgyre, majd unokájára III. Györgyre szállt a korona.
Közvetlen előzmény volt, hogy H. G. Wells angol író 1917 májusában arról írt cikket, hogy a Szász-Coburg-Gotha-Hannover család válasszon az európai rokonság és a brit nép között. A királyi ház új nevére a megoldást a király magántitkára, Arthur Bigge, Lord of Stamfordham találta meg: Windsor-ház. Itt született 1312-ben a „windsorinak” is nevezett III. Edward, itt élt Egbert angolszász király (802-839), Hódító Vilmos építette erődítménnyé, itt született a Magna Charta és alapította meg az itt született II. Edward a térdszalagrendet. A Kipling által „windsori özvegynek” nevezett Viktória is a kastély parkjában van eltemetve. Így jött létre királyi proklamációval 1917. július 17-én a House of Windsor. V. György halála után, 1936 januárjában idősebbik fia, a 42 éves VIII. Edward lépett a trónra, akinek nem szerény náci-eugenikus kapcsolatai voltak.
Hitlert nemcsak a brit királyi család, vagyis a Windsor-ház (korábban a Szász-Gotha-Coburg-ház) segítette, de a legelőkelőbb német arisztokrata családok is, akikről aligha feltételezhető, hogy csak úgy felkarolnak egy senkiházi emberkét az utcáról, csupán azért mert nagy hangon tud szónokolni. Feltételezhető: ezek a támogatók nagyon is tudták, hogy ki Adolf Hitler. Ha valaki nincs tisztában azzal, hogy az illuminátusok mennyire megszállottjai a vérségi kapcsolatoknak, akkor nem is képes kellően felmérni ennek az óriási jelentőségét. Rothschildok finanszírozták Hitlert a "Bank of England", valamint más brit és amerikai bankok segítségével. Ez utóbbiak közé tartoznak a Rothschildok képviselőiként a Kuhn and Loeb bankház, amely egyébként a bolsevik forradalmat is finanszírozta.
Ekkor még senki sem sejtette, hogy ő lesz a brit korona történetében az egyik legnagyobb botrány főszereplője. Edward ugyanis még trónörökös korában beleszeretett egy amerikai, férjes asszonyba, bizonyos Mrs. Simpson-ba, aki Eduárd trónralépése után ugyan elvált férjétől, de a király az anglikán egyház előírásai miatt nem vehette feleségül. Mivel a nőt bojkottálta mindenki, alkotmányos válság tört ki, Eduárd pedig inkább a szerelmét, mint a koronát választotta, s pár hónapi uralkodás után lemondott a trónról. A botrányt követően a lemondott király öccse foglalta el a trónt VI. György (1936-1952) néven. Az új uralkodó nem érezte méltónak magát élete legfontosabb szerepére, mert borzalmas dadogása miatt képtelen volt nyilvánosan beszédet tartani. Végül úrrá lett problémáján, az ország méltó ura lett, és hősiesen vezette Angliát a második világháború éveiben. (A dadogó király történetét egy 2010-ben forgatott amerikai film dolgozta fel - A király beszéde - Tom Hooper rendezésében, Colin Firth és Geoffrey Rush főszerepésével.) VI. György egészségi állapota 1948-tól folyamatosan romlott, meg akarván előzni a lába elüszkösödését, 1949 márciusában trombózissal megoperálták. Az operáció sikerült, de 1951 nyarára az orvosok megállapították, hogy a királynak tüdő- és gégerákja van, ezért szeptember 26–án eltávolították a bal tüdejét és a gégeizmait. A halál álmában, 1952. február 6–án hajnalban érte – embólia következtében – a Sandringham kastélyban. 1952-ben, 26 éves leánya Erzsébet követte a trónon.FORRÁS *ARANYKOR*
