Pintér Sándor figyelmébe: egy cigányok által elűzött magyar család története
Az ártatlan, üldözött, megfélemlített romáinkért aggódik az ENSZ
A "romák diszkriminációja" és "a kisebbségi csoport elleni szélsőjobboldali erőszak" volt az egyik leggyakrabban hangoztatott aggodalom szerdán Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, ahol az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgálták.
Az ülésen Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az új alkotmány mérföldkő a magyar jogállamiság fejlődésének történetében, különösen az emberi jogok tekintetében, a diktatúrából a demokráciába való átmeneti időszak végét jelképezi.
Balog szerint az emberi jogok és alapjogok nemzetközi védelme és előmozdítása fontos szerepet játszik a magyar külpolitikában. Reméli, hogy a jelenlegi felülvizsgálat erősíti majd az emberi jogok helyzetét Magyarországon.
Magyarországi emberi jogi kérdéseket, illetve az azokkal összefüggő koncepciókat és intézkedéseket vizsgálnak meg az Emberi Jogi Tanács úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésén. Ezt a felülvizsgálatot a UPR keretében a világszervezet mind a 192 tagállamánál elvégzik.
Svájc képviselője elfogadhatatlannak nevezte a "romák megfélemlítését" és "azokat az erőszakos cselekedeteket, amelyeket egy szélsőjobboldali milícia követett el Gyöngyöspatán". Elismerte, hogy a magyar kormány már tett lépéseket ez ügyben, ennek ellenére azt javasolta, hogy Magyarország vizsgálja felül büntetőjogi szabályozását a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében. Sürgette a kormányt: mihamarabb dolgozzon ki akciótervet a "rasszista erőszak megakadályozására" (természetesen nem a magyarokat sújtó rasszista erőszakról van szó - a szerk.), hogy a "sérülékeny csoportok", köztük "kiemelten a romák" "békében, biztonságban és méltóságban élhessenek".
Franciaország küldötte is üdvözölte, hogy Magyarország lépéseket tett a "roma kérdés" kezelésére, de kijelentette, aggodalmat kelt, hogy "romák a közelmúltban is szélsőséges félkatonai csoportok célpontjai voltak". Kifogásolta, hogy az új alaptörvény nem tiltja egyértelműen a halálbüntetést, valamint azt, hogy az alkotmány 15. cikke nem tesz említést a "szexuális orientáció miatt elkövetett jogsértésekről".
Csehország sürgette, hogy a "romák elleni erőszakos cselekményeket" a hatóságok hatékonyan vizsgálják ki, és az elkövetőket állítsák bíróság elé.
(MTI nyomán)
Orbánék új országa: egyre többen akarják elhagyni a hazájukat
A Tárki legfrissebb kutatása szerint a rendszerváltás óta nem látott magasságra emelkedett a migrációt tervezők aránya: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik külföldi munkavállaláson vagy az ország végleges elhagyásán.
Sik Endre, a Tárki vezető kutatója az intézet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a magyar lakosság migrációs potenciálja, vagyis azok aránya, akik rövid vagy hosszú távú migrációt vagy kivándorlást terveznek, a 2000-es évek elejére nőtt meg a rendszerváltás idejéhez képest. A szakértő szerint azóta az ország határain túli munkavállalás szándéka ingadozik, ám a kivándorlást tervezők aránya lassan, de folyamatosan nő.
A Tárki vezető kutatója kiemeli: 2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra külföldre megy dolgozni, míg 13 százaléka pár évi kint tartózkodásban gondolkozott, hét százalékuk pedig végleg ki akart vándorolni. A migráció legkedveltebb célországai közé évek óta Németország és Ausztria tartozik, de az európai uniós csatlakozás hatására szabadabb munkavállalást biztosító Egyesült Királyságot is egyre többen választják - fűzte hozzá a szakértő.
Sik Endre az MTI kérdésére válaszolva megjegyezte: nem tartja valószínűnek a külföldi munkavállalási kedv érdemleges változását amiatt, hogy május elsejétől Ausztriában és Németországban is szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is.
Az intézet áprilisban az Európai Integrációs Alap támogatásával készített felmérést, amely a Tárki 1993. óta tartó migrációs szándékokkal foglalkozó kutatássorozatába illeszkedik.
(InfoRádió - MTI)
